Nem vagy egyedül! Ezen az oldalon számos különböző támogató anyagot talál, beleértve a filmeket, a könyvtárat és a bevált gyakorlatok példáit. Ha azonban nem találja meg, amire szüksége van, vagy útmutatásra van szüksége az anyag felhasználásával vagy a következő lépéssel kapcsolatban, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk, szívesen segítünk.
Mi az ifjúsági munka – és mi nem? Kinek szól, miért és milyen tartalommal? Ebben a nyolc filmben megtalálja a választ ezekre a kérdésekre és még sok másra. Felhasználhatók például az ifjúságsegítők közötti megbeszélések alapjául vagy a politikusokkal és más érdekelt felekkel kapcsolatos tájékoztató/érdekképviseleti anyagokként.
Együtt átfogó képet nyújtanak az ifjúsági munkáról és arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy azt jól végezzék, és továbbra is önálló prezentációk, amelyeket különböző célokra lehet felhasználni különböző kontextusokban.
Ifjúsági munka – közös alap.
Itt megtudhatja, hogy a központi európai szakpolitikai dokumentum és a Charta hogyan írja le és határozza meg az ifjúsági munka lényegét.
Szükség van-e az ifjúsági munka fejlesztésére?
Itt megtudhatja, hogy valójában mire van szükség ahhoz, hogy ezt a kérdést tudásalapú módon válaszolja meg, és ne elavult hagyományokon és előítéleteken alapuljon.
Mi jellemzi a minőségi ifjúsági munkát?
Hét központi minőségi kritériumot ismerhet meg az ifjúsági munkára vonatkozóan, és megtudhatja, hogy mi szükséges ahhoz, hogy megfeleljen ezeknek.
Az ifjúsági munkás szerepe.
Itt megtudhatja, hogy az ifjúságsegítőknek hogyan kell pozícionálniuk magukat a fiatalokhoz képest ahhoz, hogy a politikával összhangban járjanak el.
Az ifjúságsegítő munkamódszere.
Itt megtudhatja, hogy milyen különböző lépéseket kell tennie az ifjúságsegítőknek, és mit kell gondolniuk a fiatalokkal való munka során.
Kik sikeresek a részvétellel végzett munkában?
Itt megtudhatja, hogy az ifjúságsegítők gondolkodásmódja és ösztönzői hogyan befolyásolják azon képességüket, hogy sikeresen dolgozzanak a fiatalok részvételével.
A helyi ifjúsági munkapolitika lényegi elemei.
Itt megtudhatja, hogy milyen fontos az ifjúsági munkára vonatkozó célzott helyi politika, és hogy ez mit igényel.
Az ifjúsági munka minőségi mutatói.
Itt megismerheti az ifjúsági munkára vonatkozó minőségi mutatókat, valamint azt, hogy hogyan határozhatja meg saját mérhető mutatóit és céljait.
A fiatalok részvételének erősítése Európában, ed Jochen Butt-Pośnik et al.
A fiatalok kreativitásának és innovációjának felszabadítása, Európai Bizottság, 2015
Az ifjúsági munka javítása – útmutató a minőségfejlesztéshez, Európai Bizottság 2017.
Komolyan gondoljunk az ifjúsági munkára! Az Európa Tanács ifjúsági partnersége, 2017
Az ifjúsági munka története Európában, 1–6. kötet
Az ifjúságpolitika alapvető elemei, az Európa Tanács 2019. évi ifjúsági partnersége
Fehér könyv az európai fiatalok részvételen alapuló költségvetés-tervezéséről, PontGroup 2017
Európai Ifjúsági Tájékoztatási Charta, ERYICA 2018
Engedd el magad! Tájékoztassa. Felhatalmazás. A vasút európai éveICA és mtsai 2019
Miért vagyok ifjúsági munkás, Fred Milson, 1972
KEKS Ifjúsági Munka Tanterv és Kompetencia Keretrendszer, 2025
Európai Bizottság, Strukturált párbeszéd
Európai Ifjúsági Fórum, Ifjúsági jogok, eszköz
Európai Ifjúsági Fórum a részvételről
ÖSSZETÉTEL: Kézikönyv a fiatalok emberi jogi oktatásához, Európa Tanács
Az Council of Europe közös irányítási rendszer
TAz Európa Tanács ifjúsági munka portfóliója
Európai Szolidaritási Testület
Európa Tanács Ifjúsági Alapítványa
Eurodesk: Keresse meg a legközelebbi Eurodesk itt
Europe Direct kapcsolattartó központ: Találja meg a legközelebbi Europe Direct ügyfélszolgálati központot itt
EYRICA, Európai Ifjúsági Tájékoztató és Tanácsadás Ügynökség
RAY-hálózat (Az európai ifjúság kutatáson alapuló elemzése Programok)
Ifjúsági munka
A fiatalokat célzó olyan tevékenységek, amelyekben önkéntesen vesznek részt, és amelyek célja, hogy nem formális és informális tanulás révén támogassák személyes és társadalmi fejlődésüket.
Ez a meghatározás független attól, hogy melyik szerv vagy szervezet alapítja, irányítja, szervezi vagy végzi a tényleges tevékenységet, és független attól is, hogy milyen körülmények között és milyen körülmények között kerül rá sor.
Ez azt jelenti, hogy nem minden ifjúsági munkát végeznek szükségszerűen az ifjúságsegítők. Az ifjúsági szervezetek finanszírozási rendszereinek kialakítása a fenti fogalommeghatározással összhangban az ifjúsági munka egyik példája, amelyet általában nem az ifjúságsegítők, hanem az adminisztrátorok végeznek. E finanszírozási rendszerek minősége azonban természetesen létfontosságú az ifjúsági munka általános minősége szempontjából.
Forrás: Quality Youth Work – A common framework for the further development of youth work (Minőségi ifjúsági munka – Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének közös kerete), az uniós tagállamok ifjúsági munkára vonatkozó minőségi rendszereivel foglalkozó szakértői csoport jelentése, Európai Bizottság, 2015.
Ifjúsági munkás
A fiatalokkal közvetlen kapcsolatban álló személyek, akik olyan tevékenységeket végeznek, amelyek célja személyes és társadalmi fejlődésük támogatása nem formális és informális tanulás révén.
Az ifjúságsegítők viszont lehetnek szakemberek vagy önkéntesek, köztisztviselők vagy nem kormányzati szervezeteknél dolgozók.
Forrás: Quality Youth Work – A common framework for the further development of youth work (Minőségi ifjúsági munka – Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének közös kerete), az uniós tagállamok ifjúsági munkára vonatkozó minőségi rendszereivel foglalkozó szakértői csoport jelentése, Európai Bizottság, 2015.
A képesítések és a kompetenciakövetelmények szempontjából az „ifjúsági munkavállaló” számos különböző fogalommeghatározását találhatjuk meg a különböző országokban, míg más országokban egyáltalán nincs fogalommeghatározás. Ebben a chartában az „ifjúsági munkás” egyszerűen olyan személy, aki ifjúsági munkát végez, azaz közvetlen kapcsolatban áll a fiatalokkal, és az alapelveken alapuló tevékenységeket ösztönöz és támogat.
Ez azt jelenti, hogy az ifjúságsegítők fizetésben részesülhetnek vagy önkéntes alapon járhatnak el, és köztisztviselők lehetnek, vagy nem kormányzati szervezetben tevékenykedhetnek. Ez azt is jelenti, hogy például a sportban vagy a kultúrában aktív emberek is végezhetnek ifjúsági munkát, amennyiben betartják az alapelveket. Mert, amint azt a „Munka a fiatalokkal: az ifjúsági munka értéke az Európai Unióban” című jelentés megállapítja: „A különbség a célkitűzések hierarchiájában és a tevékenységek nyitottságában rejlik. Azokat a sporttevékenységeket, amelyek kizárólag egy adott sport teljesítményének javításán és kiválóságának elérésén alapulnak, az ágazat képviselői nagy valószínűséggel nem tekintenék ifjúsági munkának.”
Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének támogatása érdekében az ifjúságsegítőknek és az ifjúsági munkát végzőknek természetesen a „tiszta ifjúsági munkán” kívül sok más dolgot is el kell végezniük. Többek között együtt kell működniük az adminisztrációval, az adománygyűjtéssel, a tájékoztatással és az érdekképviselettel. Ezek a feladatok azonban nem kifejezetten az ifjúsági munkára vonatkoznak, ezért – bármilyen fontosak és időigényesek is – nem szerepelnek a felsorolási pontok között. Ez azt is jelentené, hogy a charta túl hosszú, eltérő és nehezen olvasható lenne.
Minőség
A „minőség” foka úgy határozható meg, mint hogy valami mennyire tölti be funkcióját; hogy a tényleges eredmények milyen mértékben felelnek meg a céloknak. Az ifjúsági munka minősége ezért első lépésben az általános célokhoz kapcsolódik, vagyis ahhoz, hogy mennyire járul hozzá a fiatalok személyes és társadalmi fejlődéséhez.
A második és konkrétabb lépésben az ifjúsági munka minősége azokhoz az alapelvekhez kapcsolódik, amelyek leírják, hogy az ifjúsági munkának hogyan kell működnie ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el – minél jobban teljesíti az alapelveket, annál inkább hozzájárul a fiatalok személyes és társadalmi fejlődéséhez.
Az eredmények azonban azon előfeltételektől és folyamatoktól/módszerektől függenek, amelyeket azért hoztak létre, hogy ezek az eredmények valóra váljanak. A minőségnek ezért az előfeltételek és a munkafolyamatok/módszerek működőképességéhez is kapcsolódnia kell.
Forrás: Quality Youth Work – A common framework for the further development of youth work (Minőségi ifjúsági munka – Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének közös kerete), az uniós tagállamok ifjúsági munkára vonatkozó minőségi rendszereivel foglalkozó szakértői csoport jelentése, Európai Bizottság, 2015.
Mutatók
Milyen jellemzők fontosak ahhoz, hogy értékelni lehessen az ifjúsági munka minőségét? Mi jelezné (megmutatná, jelezné, bizonyítaná) az ifjúsági munka minőségét? A mutatók az Ön válaszai erre a kérdésre. Ezek olyan viszonyítási pontok, amelyekhez viszonyítva a valóság összehasonlítható, elemezhető és értékelhető.
Mutatókat lehetne létrehozni az alábbiakra vonatkozóan:
Kérjük, vegye figyelembe. Fontos különbség van a mutatók és a célok között!
A cél annak leírása, hogy a valóságnak hogyan és milyen mértékben kell megfelelnie a mutatóknak. Erre két példa lehet:
Eredmények
Az eredmény az, ami egy cselekvés vagy tevékenység eredményeként történik. Az eredményeket fel lehetne osztani kvantitatív eredmények és kvalitatív hatások.
Mennyiségi kimenetek az ifjúsági munka eredményeként felmerült, közvetlenül számszerűsíthető összegek.
Példák az ifjúsági munka mennyiségi eredményeire:
Minőségi hatások mi történik valójában a fiatalokkal, hogyan fejlődnek az ifjúsági munkában való részvételük eredményeként. A minőségi hatásként való meghatározás nem jelenti azt, hogy azokat nem lehet mérni és értékelni. A fiatalok bizonyos kérdésekkel – például a bevándorlókkal vagy a rendőrséggel – kapcsolatos hozzáállását például gyakran mérik és elemzik annak érdekében, hogy jobban megértsék cselekedeteiket. Az is köztudott, hogy a pozitív tapasztalatok, például az, hogy értékes erőforrásként/személyként találkozunk velük, megváltoztatják mind az önmagunkra és a társadalomra való rálátásunkat, mind a cselekvésünket. Ezek a tapasztalatok és felfogások az ifjúsági munka lehetséges hatásai, és mérhetők, második lépésben pedig javíthatók.
A fiatalokra gyakorolt minőségi hatások közé tartoznak például a következők:
Előfeltételek
Az előfeltételek mindazok, amelyeknek az ifjúsági munka megkezdése előtt rendelkezésre kell állniuk, és magukban foglalják többek között a megfelelő pénzügyi forrásokat és létesítményeket, valamint az egyértelmű célokat és a hozzáértő ifjúságsegítőket.
Munkafolyamatok
A munkafolyamatok olyan rutinok és eljárások, amelyeket azért hoztak létre, hogy a kommunikációtól és a nyomon követéstől kezdve a fiatalok tanulásának dokumentálásáig és láthatóvá tételéig mindent kezeljenek. További fontos munkafolyamatok kapcsolódnak az ágazaton belüli és ágazatközi együttműködéshez, valamint a belső és külső kommunikációhoz és tájékoztatáshoz. Ahhoz, hogy az ifjúságsegítők a terveknek megfelelően működjenek, egyértelműen meg kell határozni az ifjúságsegítők szerepét és feladatát ezekben a folyamatokban.
Fiatalok
A fiatalok életkor szerinti meghatározása országonként eltérő. Az e charta által érintett személyek korcsoportjának tükröznie kell az egyes országok jogi és alkotmányos kereteit, valamint meglévő gyakorlatait.
Helyi ifjúsági munka
Az ifjúsági munka túlnyomó többségének megvan a kiindulópontja, és helyi szinten zajlik. A helyi ifjúsági munka minősége ezért döntő fontosságú az ifjúsági munka általános fejlődése szempontjából, függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor. Az Erasmus+ ifjúsági csereprogramjai például „európai ifjúsági munkának” nevezhetők, de továbbra is szilárdan gyökerezniük kell a részt vevő fiatalok helyi valóságában.
A helyi ifjúsági munkát természetesen végezhetik önkormányzati alkalmazottak, de ugyanilyen gyakran és fontos lehet az ifjúsági mozgalmak vagy szervezetek, a fiatalok független és eseti alapon létrehozott csoportjai vagy a nem kormányzati szervezetek által végzett tevékenységek, amelyek tevékenységeik egészét vagy egy részét a fiatalok felé irányítják. A chartával való munka során ezért figyelembe kell venni az ifjúsági munka egész helyi környezetét, nemcsak a meglévők, hanem a lehetséges együttműködések és szinergiák szempontjából is.
Még ha a társadalom más szintjeit és struktúráit is be kell vonni a vele való együttműködésbe, a charta a helyi ifjúsági munkára összpontosít, és arra, hogy a fiatalok mit várhatnak el tőle. Ezért ebben a chartában az „ifjúsági munkát” „helyi ifjúsági munkaként” vagy „a fiatalok helyi ifjúsági munkájának valóságaként” kell értelmezni, még akkor is, ha az olvashatóság miatt ez nem szerepel kifejezetten minden mondatban.
Nem formális tanulás
A nem formális tanulás „olyan tanulás, amely (a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében) tervezett tevékenységeken keresztül valósul meg, ahol a tanulási támogatás valamilyen formája jelen van”. Ez azt jelenti, hogy ez a nem formális oktatás, azaz a formális oktatási rendszeren kívül, például az ifjúsági munka keretében megvalósuló, oktatási támogatással járó tervezett oktatás eredménye.
Forrás: TANÁCS AJÁNLÁS (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (2012/C 398/01)
Informális tanulás
Az informális tanulás „a munkával, családdal vagy szabadidővel kapcsolatos napi tevékenységekből eredő tanulás, amely nem szervezett vagy strukturált a célkitűzések, az idő vagy a tanulási támogatás szempontjából”. Ez azt jelenti, hogy az informális tanulást a mindennapi élet során szerezzük meg, és azt a különböző helyzetek és a kultúra alakítja ki, amelyben élünk (és hogy nincs olyan dolog, mint az informális oktatás).
Forrás: TANÁCS AJÁNLÁS (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (2012/C 398/01)
Ha kérdése, javaslata van, vagy segítségre van szüksége – kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot ezen az oldalon forma!
Hungarian